A TECNOLUMEN kínálatának három lámpája a Bauhaus első évtizedéig nyúlik vissza: egy állólámpa Pap Gyulától, egy fali lámpa Mart Stamtól és egy ellensúlyos állólámpa, amelynek tervezője ismeretlen. Ez az írás a mögöttük álló emberekről szól, és arról, hogyan vándorol egyetlen gondolat, a tükröző felület köré épített lámpa, a padlóról a falra, majd vissza.
Weimar, 1923: egy műhely, amely újragondolta a lámpát
A Bauhaus 1919-ben nyílt meg Weimarban Walter Gropius vezetésével, és műhelyeiben a művészeknek azt kellett megtanulniuk, hogyan tervezzenek az ipar számára. A fémműhely lett a világítás laboratóriuma. Az 1920-as évek elején tagjai a geometriától kezdték újra. A lámpa néhány alapelem kompozíciójává vált: korong a talpnak, vonal a szárnak, gömb vagy kupola a fénynek.
A legismertebb eredmény Wilhelm Wagenfeld és Karl Jucker asztali lámpája, amely meghatározta, mit képzelünk ma el a Bauhaus-lámpa szó hallatán. A terv története a Wagenfeldről és a fémműhelyről szóló írásunkban olvasható. Az itt bemutatott lámpák ugyanazokat a szokásokat követik: csupasz anyagok, látható szerkezet és felület formálta fény, amelyet nem rejt el textilernyő.
1923 volt az az év, amikor az iskolának meg kellett mutatnia a nyilvánosságnak, mivel foglalkozik. Azon a nyáron a nagy Bauhaus-kiállítás része volt a Haus am Horn, Georg Muche festő kísérleti mintaháza, amely azt volt hivatott bemutatni, hogyan élhet a modern ember. Három lámpánk közül az első itt kezdődik.
Pap Gyula és a BST 23 a Haus am Horn számára
Pap Gyula (1899–1983) magyar művész volt, a weimari fémműhely egyik tehetséges tagja. 1923-ban tervezte a BST 23 Bauhaus Floor Lamp lámpát Muche házába, a modern enteriőrről alkotott kép részeként. Az ötlet rendkívül tiszta. Karcsú szár tetején csupasz izzó áll, amelyet tükrös kupola koronáz. A tükör visszaveti a fényt lefelé, egy matt üvegkorongra, így a ragyogás az üvegben gyűlik össze, és mintha a lámpa tetején lebegne.

Pap szem elé tette az izzót, és magának az izzónak az ezüstözött tetejét használta reflektorként, majd adott a fénynek egy felületet, amelyre leszállhat. A matt korong egyszerre diffúzor és ernyő, és mivel lapos és áttetsző, szinte semmi vizuális tömeget nem ad hozzá. A szerkezet ugyanilyen őszinte: feketére lakkozott vas és nikkelezett sárgaréz, úgy illesztve, hogy leolvasható legyen, hogyan áll meg a lámpa.
A méretek magyarázzák, milyen jelenlétet ad a térnek. A lámpa 1680 mm magas, ernyője Ø 370 mm, talpa Ø 400 mm. A széles talp és az ugyanilyen széles korong keretbe foglalja a köztük húzódó hosszú függőleges vonalat, mint két kör egy meghúzott vonás két végén. A TECNOLUMEN Pap részletes eredeti rajzai alapján készíti, minden darab sorszámozott, és TECNOLUMEN / BAUHAUS jelzést visel. E27-es izzóval működik, legfeljebb 75 W-ig.
Mart Stam és az MSW 27: a fal lesz a reflektor
Mart Stam (1899–1986) holland építész volt, a modern mozgalom középpontjában. Neki tulajdonítják az első konzolos acélcsőszéket, 1927-ben házat épített a stuttgarti Weissenhof-lakótelep kiállítására, és vendégelőadóként tanított a Bauhausban, miután az iskola Dessauba költözött.
Az MSW 27 Bauhaus Wall Lamp 1927-ből való, ugyanabból az évből, mint a Weissenhof. Egyetlen gesztusra redukált fali lámpa: sekély, félkör alakú fémreflektor, amelyet sárgaréz talp tart el a faltól. A tál felfelé és a fal mentén szórja a fényt, és maga a vakolat válik a második reflektorrá. Semmi sincs rajta díszítésként. A reflektor Ø 300 mm, 370 mm-re áll ki a falból, felülete polírozott vagy matt nikkel. A BST 23-hoz hasonlóan E27-es izzóval működik, és minden darab sorszámozott, TECNOLUMEN jelzéssel.

Pap lámpája mellett a logika ismerős: mindkettő ad a fénynek egy felületet, amelyről visszaverődhet, és hagyja, hogy ez a felület végezze a látható munkát. Pap szárra szerelte a reflektorát; Stam a falra rögzítette az övét, és a szobát tette a lámpa részévé.
BH23: névtelen lámpa ugyanazokból az évekből
A harmadik terv története kevésbé rendezett. A BH23 Bauhaus Floor Lamp a Bauhaus fémműhelye körüli kísérletezés korszakához tartozik az 1920-as évek elejéről, a TECNOLUMEN 1923 körülre datálja. Eredeti tervezőjének neve nem maradt fenn, így leginkább azzal írható le, amit csinál, és nem azzal, hogy ki rajzolta.
Amit csinál, az az egyensúlyozás. Egy 760 mm hosszú, állítható kar egyik végén opálüveg ernyőt, a másikon ellensúlyt hord, és egy nikkelezett oszlopon fordul el. A fényt olvasáshoz egy fotel fölé lehet fordítani, majd félre lehet emelni. A váz legmagasabb pontja 1610 mm, a talp mindössze Ø 200 mm, a lámpa tömege 11,6 kg. A gömb, a korong és a vonal geometriája ugyanabba a családba sorolja, mint a fenti lámpákat, és minden példány nikkelezett, sorszámozott és TECNOLUMEN / BAUHAUS jelzéssel ellátott.

Egy reflektor, három helyzet
Ha a hármat egymás mellé tesszük, világos vonal fut végig rajtuk. Mindegyik lámpa egy ívelt vagy sík felület köré épül, amely elkapja a fényt, és továbbadja.
- BST 23 (padló): az izzó fölötti tükrös kupola lefelé, egy Ø 370 mm-es matt üvegkorongra irányítja a fényt. A ragyogás lebegő tányérként ül a térben.
- MSW 27 (fal): a Ø 300 mm-es nikkeltál felfelé és kifelé veti a fényt, a többit a fal végzi el.
- BH23 (padló, mozgatható): a 760 mm-es karon ülő opálüveg ernyő pontosan ott szórja szét a fényt, ahol szükség van rá, az ellensúly pedig lehetővé teszi, hogy ezt a pontot áthelyezzük.
Az elmozdulás az általános világítástól az irányított fény felé, a rögzítettől az állíthatóig tart. A BST 23 és az MSW 27 is közvetett fényű lámpa: inkább a megvilágított felületet látjuk, mint az izzót. A BH23 az, amelyik munkalámpaként működik. Ezért könnyű őket kombinálni. Egy pár MSW 27 a falon lágy fényfátylat ad, amely megemeli a mennyezetet; egy BST 23 a sarokban csendes függőleges hangsúlyt teremt; egy BH23 az olvasófotel mellett azt a fényt adja, amelynél valóban olvasunk.
A három terv a mai otthonban
Mindhárom kis alapterületet foglal, ami kisebb szobákban sokat számít. A BST 23 vékony vonal áttetsző koronával, így fényt ad anélkül, hogy eltakarná a kilátást. Az MSW 27 egyáltalán nem foglal padlóterületet, és jól illik előszobába, hálószobafalra az éjjeliszekrény-lámpák helyett vagy a kanapé fölé. A BH23-nak kell a legtöbb szabad hely, mivel a 760 mm-es kar széles ívben fordul, ezért érdemes egy fotel mellett olyan helyet adni neki, ahol szabadon mozoghat.
A felületek is a választás részei. A BST 23 feketére lakkozott vasat párosít nikkelezett sárgarézzel és matt üveggel, ami világos falak előtt élesen rajzolódik ki. A polírozott nikkel MSW 27 visszatükrözi a szoba fényeit, míg a matt nikkel csendesebb felületet ad. A BH23 teljesen nikkelezett, opálüveggel, így bármelyikük mellett jól mutat. A Walter Schnepel által Brémában alapított TECNOLUMEN kézzel szereli össze lámpáit az eredeti rajzok alapján.
Ha ezeket a lámpákat Wagenfeld asztali lámpái és a kínálat többi darabja mellett is látni szeretné, nézze meg a teljes TECNOLUMEN kollekciót.
