Verner Panton Fun lámpái: kagylókorongokból készült lámpaernyő

Verner Pantonra a műanyag, a telített színek és a testet körülölelő terek miatt emlékszünk. Miért használ hát egyik legkedveltebb lámpasorozata fémgyűrűkre akasztott, vékony kagylókorongokat? Ez az írás megvizsgálja, hol helyezkednek el a Fun lámpák az életművében, hogyan épül fel a kagylóernyő, és mit kezd az ötlettel a VERPAN négy mai modellje.

Természetes anyag egy műanyagra épülő életműben

Panton (1926–1998) építésznek tanult a Dán Királyi Szépművészeti Akadémián, és meghatározó éveket töltött Arne Jacobsen irodájában. Ezután maga mögött hagyta a dán fősodrot. Míg sok kortársa a tíkfát, a tölgyet és a font zsinórt csiszolta tökéletesre, Panton ipari anyagok, erős színek és olyan teljes környezetek felé fordult, amelyekben a bútorok, a világítás, a falak és a textilek egyetlen magával ragadó térként születtek. Máig leginkább a Panton Chairről ismert, erről az egyetlen darab műanyagból öntött konzolos székről, valamint azokról a belső terekről, ahol a mennyezet és a padló mintha egymásba folyna.

Ezen a háttéren a Fun sorozat meglepetés. Öntött vagy fémnyomott ernyő helyett Panton a gyöngyházhoz nyúlt: vékony korongokra vágott kagylóhoz, amelyet egymást átfedő sorokban függesztett fel. A választás nem öncélú visszavonulás volt a kézművesség felé. A kagylók olyasmire voltak képesek, amire a műanyag akkoriban nem, és ma is csak nehezen. Minden korongnak saját természetes irizálása van, így a lámpa felülete sosem egyöntetű, és mivel nincs két egyforma kagyló, nincs két pontosan egyforma lámpa sem.

A Fun sorozatot nem az anyag, hanem a cél köti Panton többi munkájához. Azt akarta, hogy a fény hangulatot teremtsen, és ugyanúgy érezni lehessen, mint látni. Az 1960-as években a szín, a mozgás és a körülöleltség érzése voltak az eszközei, és a kagylóernyő ezek közül kettőt egyszerre nyújt: változó, gyöngyházas színt és állandó, apró mozgást.

Hogyan épül fel a kagylóernyő

A szerkezet egyszerű, és éppen ez a lényeg. Egy krómozott fémváz vízszintes gyűrűket tart. Ezekről rozsdamentes acél karikák lógnak, amelyek egymás alá fűzik a kagylókorongokat, így minden sor laza függönyt alkot. A sorok pikkelyszerűen fedik egymást, a szintek pedig a modelltől függően kifelé vagy befelé lépcsőznek, ez adja az egyes lámpák sziluettjét.

A kagylók mögött nincs fényszóró búra. Az izzó a kaszkád belsejében ül, fénye áthalad a korongokon és visszaverődik róluk. A vékony gyöngyház áttetsző, ezért az átszűrődő fény meleg és tejszerű, a polírozott felületek pedig fénypontokat szórnak szét a térben. Az eredmény inkább a víz felszínén csillogó fényre emlékeztet, mint egy opálüveg gömb egyenletes ragyogására.

Minden korongot kézzel vágnak. Ez közelről nézve számít: a peremek kissé eltérnek, a tónusok a krémszíntől az ezüstösszürkéig terjednek, és a színek mintázata változik, ahogy elhaladunk mellette. A szoba túlsó végéből nézve az egyes korongok egyetlen csillogó tömeggé olvadnak össze.

Miért mozognak és csilingelnek a korongok

Mivel a korongok szabadon lógnak kis karikáikon, reagálnak a légmozgásra. Egy kinyíló ajtó, valaki, aki elhalad mellettük, egy résnyire nyitva hagyott ablak: a kagylók megringnak, néhány fokot fordulnak, és másképp fogják meg a fényt. A lámpa ritkán van teljesen nyugalomban, ezért akkor is elevennek tűnhet, amikor senki sem néz rá közvetlenül.

Amikor a korongok összeérnek, halk, üveges csengést adnak. Csendes hang, inkább susogás, mint csengetés, és csak akkor hallható, ha mozog a levegő. Nagyon kevés lámpa szól egyáltalán a fülhöz, és ez az egyik legtisztább példája annak, hogy Panton az érzékeknek tervezett, nem csupán a megvilágításnak. Ennek gyakorlati következménye is van. A szellőzőnyílás, ventilátor vagy gyakran használt ajtó elé helyezett Fun lámpa gyakrabban szólal meg, mint egy nyugodt sarokban függő, ezért érdemes a helyválasztás előtt végiggondolni a helyiség légáramlását.

Maga a fény hangulatvilágítás. A kagylók lágyítják és szórják az izzó fényét, így a Fun kiváló a hangulathoz, de gyenge az olvasáshoz. Tekintsünk rá a helyiség hangulati rétegeként, és ahol a részleteket is látni kell, párosítsuk irányított fényforrással.

Négy mód, ahogyan a Fun otthonra talál

A VERPAN, a Panton terveinek szentelt dán vállalat, ma több változatban gyártja a sorozatot. Anyaguk és szerkezetük közös, de mindegyik más helyre illik az otthonban.

A Fun Pendant 11DM a legnagyvonalúbb a négy közül: Ø 70 cm, 44 cm magas és 10 kg, ötgyűrűs krómvázzal. Szintjei valódi jelenlétet adnak neki, ezért ott mutat a legjobban, ahol a tekintet végigfuthat a kaszkádon: étkezőasztal fölött, lépcsőházban vagy kétszintes belmagasságú előtérben. A kisebb függőlámpa-méreteket a Fun 0DM, 1DM, 2DM és 10DM összehasonlításában állítjuk egymás mellé.

A Fun Wall Lamp (az 1WM) mérete Ø 40 cm, magassága 58 cm, mélysége 22 cm, súlya 4 kg. Háromgyűrűs vázzal készül, és oda is elviszi a kagylóhatást, ahová egy függőlámpa nem ér el. Párban, az ágy két oldalán teljesen felszabadítja az éjjeliszekrényeket. Előszobában vagy tükör mellett szemmagasságban ad textúrát, ahol a korongok mozgása a leginkább feltűnik.

A Fun Table Lamp 1TM Ø 40 cm, 65 cm magas és 8 kg, szintén háromgyűrűs vázon. Ez a legnagyobb asztali változat, és inkább kis szoborként hat, mint íróasztali lámpaként. Olyan felületet adjunk neki, ahol körbejárva is látható: konzolasztalt az előszobában, hosszú tálalószekrényt vagy sarokasztalt.

A Fun Floor Lamp (az 1STM) 120 cm magas, Ø 40 cm, súlya 10 kg. Itt a kagylókaszkád egy karcsú krómállványra emelkedik, így gyöngyházfényű oszloppá válik egy sarokban vagy egy fotel mellett. Nappal dekoratív tárgyként működik; este a fényvisszaverő korongok visszaszórják a fényt a térbe.

Hogyan helyezzük el jól a kagylólámpát

Néhány szokás segít, hogy a sorozat a legjobb formáját mutassa. Először a súly: a függőlámpa és az állólámpa egyaránt 10 kg, ezért a függőlámpához erre a terhelésre méretezett mennyezeti rögzítés kell. Ezután gondoljuk végig, mi van a lámpa mögött. Egy egyszerű, enyhén meleg tónusú fal hagyja ragyogni a kagylókat; a zsúfolt minta versenyre kel velük. Végül válasszunk melegfehér izzót, lehetőleg fényerő-szabályozóval, hogy a gyöngyház krém- és ezüstszínűnek, ne pedig hideg kéknek hasson.

A Fun Panton többi lámpájával is jól párosítható. Organikus csillogása természetes ellenpontja akrilból, fémből és üvegből készült geometrikusabb terveinek, a közös krómrészletek pedig egy térben is összefogják őket.

A sorozatot soha nem kellett megújítani, nagyrészt azért, mert maguk a kagylók nem avulnak el. Aki a Fun lámpákat a VP Globe, a Wire és a Pantop tervek mellett is látni szeretné, fedezze fel a teljes VERPAN kollekciót.