Gyula Pap (1899–1977) magyar származású művész és tervező volt, aki 1920-ban csatlakozott a weimari Bauhaushoz, ahol olyan személyiségek mellett tanult, mint Johannes Itten és Moholy-Nagy László. Festészeti, litográfiai és ezüstművesi háttere modern, precíz alkotásokhoz vezetett, különösen a 1923-as Bauhaus állólámpához a Haus am Horn számára. Pap később a berlini Itten Iskolában tanított, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskola professzora lett, továbbvivén a Bauhaus művészet és kézművesség egységét hangsúlyozó szellemiségét. A világosságot és funkcionalitást helyezte előtérbe, ami megkülönböztető jegye volt világítási és általános tervezési munkáinak. Pap hatása a kortárs dizájnban is érezhető, mivel ötvözi a kreatív kifejezést a gyakorlatiassággal.